EGY ÉV

1Sám 7:12 Sámuel pedig vett egy követ, és felállítá Mispa és Sén között, és Ében-Háézernek nevezte el, mert mondá: Mindeddig megsegített minket az Úr!

Napra pontosan egy éve már hogy vezetem ezt a naplót. Őszintén megvallva amikor elkezdtem, nem gondoltam arra, hogy ilyen hosszan ki fogok tartani. Akik régtől ismernek azok tudják rólam: egyik gyengeségem(a sok közül) a rendszertelenség. Nem vagyok egy bulldog típus, aki amit megfog azt nem ereszti el, hanem ellenkezőleg, nagyon könnyen elengedtem, feladtam dolgokat ha ellenállásba ütköztem. Arra gondoltam hogy ha nyilvános naplót fogok vezetni akkor ez segíteni fog rajtam... Hiszem hogy Istentől kaptam a vezetést ebben a dologban és örömmel, de alázattal mondhatom hogy változtam. Hála Istennek! Nem egy könnyű feladat napi rendszerességgel publikálni, mert sokszor van egyéb fontosabb dolog is meg sokszor fáradt is voltam, de örülök annak hogy az egy éves próbán túljutottam. Igyekeztem a fejlécben megfogalmazott látás szerint írni. Ezért csak ritkább estekben olvashattatok tőlem prédikációt, és azt is csak vázlat formájában. Azonban a személyes történeteim hitem szerint ugyancsak prédikálnak. Adja az Úr hogy még több eredménnyel tehessem mint eddig! Ebben az egy évben sokszor gondoltam arra is hogy ha elérem az évfordulót akkor utána már lazábban veszem a naplóírást, mondjuk heti vagy havi rendszerességgel írok, de jelen pillanatban úgy érzem hogy hiányozna ha nem folytatnám.

Röviden összefoglalom hogy tapasztalatom szerint mi jelentett nehézséget és ugyanakkor mi volt az áldás a naplóírásban:

Teher:
1. Minden nap kell írni
2. Számon kell tartani a történteket
3. Őszintén írni, de úgy hogy lehetőleg ne botránkoztassak
4. Teljesen idegen emberek(még akár ellenséges érzelmúek is) sokat tudnak rólam
5. Nem törődni a gyalázkodó névtelenekel
6. Elviselni a jogos vagy jogtalan bírálatokat
7. Elszenvedni a megvetést egyes testvéreimtől a "magamutogatásért"

Áldás:
1. Ezen keresztül is formált az Úr
2. Példát adhattam és így most már én is többekről olvashatok
3. Imatámogatás
4. A bizonyságtételek gyümölcsei, örömei
5. Új testvéri kapcsolatok
6. Erősítés, bátorítás, támogatás- nem csak szavakban
7. Idő megtakarítás- nem kell sokszor elmondani ugyanazt
8. Napi Kapcsolattartás és ápolás barátaimmal a nagy távolságok ellenére is
9. Tehermegosztás
10. Feszültségoldás
...
...
...

Amint az látható több az áldás mint a teher ezért is nem nehéz folytatni. Az én Uram az Úr segítsen meg ebben!

Ma este már 8 órától volt az összejövetel mivel a múlt hétvégén előreálítottuk az órát. Azzal a szándékkal honosodott meg ez a gyakorlat hogy ha később kezdünk, akkor inkább elérnek az atyafiak az alkalomra. De hát ez nem éppen így van és erre a mai alkalom a bizonyíték, mert éppen hogy itt volt a gyülekezet tagságának a fele. Pedig vasárnap úrvacsorai alkalom lesz és az azt megelőző összejövetel végén tanácskozást szoktunk tartani. Ma este is vissza maradtunk és elhatároztuk hogy vasárnap délelőtt is tartunk egy testvéri órát, akkor amikor a nagytöbbség is ott van és csak este fog sor kerülni az úrvacsorára.
Meglátásom szerint ugyanis az úrvacsorai közösség gyakorlásának kulcsszerepe van egy gyülekezet életében. Amilyen módon gyakorolják olyan a lelkiállapot. Fontos tehát hogy odafigyeljünk egymásra és helyesen gyakoroljuk az úrvacsorai közösséget(csak az úrvacsorázzon, aki rendezett lelkiállapotban van és ezt a gyülekezet is így látja), hogy ne legyen sok erőtelen és alvó tag a gyülekezetben. Azonban gyülekezeti fegyelmet is csak úgy lehet tartani ha közös akarat van erre nézve. A közös akarat pedig akkor a legerősebb ha a nagytöbbség kinyilvánítja.
A testvéri órákon mindig felteszek három kérdést:
1. Ki az aki a legutóbbi alkalommal nem úrvacsorázott? -ha van ilyen akkor megkérdezzük hogy mi az oka, vagy hogy elhárult e az akadály előle, majd imádkozunk érte(vagy hálátadunk, vagykönyörgünk érte)
2.Ki az aki eddig úrvacsorázott, de most nem szabad a szíve az úrvacsorára- ha van ilyen akkkor úgyanúgy foglalkozunk vele
3. Kik azok akik már régóta nem úrvacsoráznak és nincsenek is jelen? -azért szoktam ezt is felemlegetni hogy el ne feledkezzünk róluk és név szerint imádkozzunk értük.

Mivel nem olyan kicsi gyülekezet a miénk hogy azonnal feltűnjön az ha valaki nem úrvacsorázik, vagy meggyengül, azért van szükség a fentiekre nehogy valaki elveszen a többi között. Áldott az Úr aki már eddig is cselekedett és helyreállított tagokat és aki ezután is kiigazít amikor erre szükség van. Legközelebb vasárnap délelőtt...


Most este fél tizenegy van és a feleségem még nem érkezett meg, de bármelyik pillanatban megjöhet. Úgy legyen! Ámen!