A mai nap jelentős részét egy új, számomra eddig még ismeretlen felhasználói programnak a tanulásával töltöttem. A "Mathcad" nevezetű matematikai förmedvényről van szó. Ez első ránézésre borzasztóan bonyolultnak és rettenetesen undorítónak tűnik, de jelzem hogy csak addig míg az ember felszínesen foglalkozik vele. Amikor azonban néhány órát törődött vele akkor már nagyon szeretni való. Ha legalább 2 napot tanulja valaki(csak ilyen magamfajtára gondolok), akkor nincs az a matematikai egyenlet vagy feladvány amit játszi könnyedséggel meg ne lehetne oldatni vele. Kezdve az integrálos függvényektől a mátrixokig, mindenféle logaritmusokon és geometriai ábrázolásokon át csak le kell tudni írni a függvényeket és figyelni a végeredményt. A számítgatásokkal nem kell foglalkozni. Kérdezhetné valaki hogy miért foglalkozok én ilyesmivel...? Hát csak azért mert megígértem valakinek hogy segítem ennyivel hogy a mesteri fokozata meg legyen. A Bibliában azt olvassuk hogy egy pohár víz sem veszti jutalmát, akkor talán ennek is lesz odafenn jutalma...
Ma estére Micskére mentünk gyülekezetbe. A feleségem vezetett, mert nekem még mindig csak a lejárt jogosítvány lapul a zsebemben és a román húsvét miatt nem is remélhettem gyors ügyintézést, de nem szomorkodom mert így többet vagyok együtt Mártival. Juditka és Jémina kísért még el minket és ők sem bánták hogy eljöttek, mert találkoztak a Szabó Barna gyerekeivel, akik szintén ma érkeztek "haza" Gödöllőről. Még vacsorára is ott maradtam(a feleségem beleegyezésével) mert nem tudtam ellenállni a finom kocsonyának amivel kínáltak. Mirjám itthon maradt a kicsivel, mert Tirzának nagy láza lett a délután. Azért imádkozunk hogy az Úr gyógyítsa meg! Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...