Azon ritka napok közé tartozott a mai, amikor puliszkát(juhturóval, Piros Arannyal) fözött a feleségem. Éppen most fejeztem be a vacsorát és nagyon jól esett e régimódi étel elfogyasztása.
Este 7-től bibliaóránk volt a gyülekezetben, ahol tovább folytattuk Jób könyvének a tanulmányozását. Sokszor amikor a legnagyobb próbában vagyunk és segítségre szorulunk, a legjobb barátaink sem tudnak vigasztalni, erősíteni, bátorítani ha nem figyelnek az Úrra. Jóbot is csak okolták a barátai a szenvedése miatt. Azt tanultuk hogy ne itélkezzünk elhamarkodottan és a bajba jutott, fájdalmak között lévő embernek megértésre szeretetre és kegyelemre van szüksége. Az Úr segítsen hogy mi legyünk a kegyelem közvetítő eszközök!
Délután nagyon jó alkalmunk volt együtt egy frissen megtért lélekkel, akivel együtt imádkoztunk és beszélgettünk. Többek között azt kérdezte: "Hogyan lehetséges az hogy valaki akár húsz évig is el tudja titkolni hogy megtért újjászületett ember?" Arra célzott hogy van egy olyan ismerőse akiről csak akkor derült ki hogy "hívő" amikor elmondta neki, hogy vele mi történt. A válaszom az volt, hogy vannak akiket az ördögnek sikerül izolálni és maguk is mintegy tüzön keresztül, ha bejutnak a mennyországba. Azonban nehéz meghúzni a vonalat a hiábavaló munka (széna-pozdorja) és a gyáva magatartás között. Az előző estben még van egy halvány remény, míg a második estben egyértelmű hogy aki "...szégyell megvallani engem...", vagy aki gyáva az nem örökölheti Istennek országát. Az Úr őrizzen minket attól, hogy titokban maradjon a hovatartozásunk!
A méhek jól vannak, fiasítás rendben, bővítés elvégezve, rengeteg virágport gyűjtöttek, igazi jó példát szolgáltatnak a hívő embernek munka és optimista magatartás tekintetében.
Tavasz van, 21 fok volt ma. Hajrá! Hála az Úrnak van feladat elég, legyen kedvünk is hozzá! Eredmény is lesz....... mint a méheknél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...