Szerda

Ma reggel egy félmondat abból az igerészből amit olvastam megfogott. Sokat gondolkoztam rajta. Miért felemelt kézzel jött ki Izráel Egyiptomból a páskha utáni napon? 4Móz 33,3
Ma reggel 7-kor indultam ötödmagammal a Hargitára. A Hagymáson keresztül Oklánd, Lövéte felé mentem hogy megnézzem, most milyen arra az út. Hát... annyira jó, hogy haza már nem ott jöttem.
Fenn a Hargitán találkoztam a brassóiakkal is akik már vagy ezer fenyőfát elültettek és gondolom hogy a mieinkkel kiegészülve gyorsabban végeznek a munkával. Az Úr adjon nekik kedvet és erőt!
Borzási Dávidtól tudtam meg hogy az "Áldás,Békesség!" köszöntésre a válasz az hogy "Istennek dicsősség!" Ennyivel is több vagyok ma mint a tegnap:)
Hazafele jövet a Hatodon, az erdőben egy háromlábon ugráló farkaskutyára lettem figyelmes. Megálltam és egy darab süteményt(mert húsvétról az maradt a kocsiban) dobtam oda neki, amit azonnal elkapott. Valami miatt el volt törve az egyik lába és már régóta nem ehetett. Megsajnáltam és hazahoztam. Útközben megálltam Bibarcfalván és Bandi bátyám amikor meglátta a kocsi hátuljában a kutyát, akkor azt kérdezte: "...és most te akarsz lenni az irgalmas samaritánus?" Hát hogy igaza legyen, amennyire lehetett igyekeztem a kutya kedvébe járni. Egy sült báránycombot kapott, hogy a gyógyulás útjára lépjen.
A mai napon volt még számítógép javítás, szarvastehén videózása szürkületkor, baráti beszélgetés a megtérésről, vacsorázás és most blog írás. A gyerekek már alusznak, Márti még kötöget, de már nem sokáig.

Áldás,Békesség!
Istennek dicsősség!