2007. április 15., vasárnap

Vasárnap

Gyerekkorom óta inkább az maradt meg az emlékezetemben a vasárnapról, hogy az egy verőfényes csendes nap. Hát a mai nap is pontosan ilyennek indult. Ragyogóan sütött a nap, csendes kihalt utcájú falvakat hagytam magam mögött míg haladtam Brassó felé. Ugyanis a brassói gyülekezet meghívására, a mai délelőttre ott vállaltam szolgálatot. Azért is mentem, mert az újabb szolgálatból (missziókerületi első szolga) adódó feladatkörömhöz, a missziókerületek gyülekezeteinek látogatása is hozzátartozik. Reggel 9.30-tól a fiatalok bibliaóráján vettem részt, majd 11 órától az egész gyülekezettel együtt tartottunk istentiszteletet. A Róm. 8,12-17-ig terjedő igeszakaszból szolgáltam.
Az igehirdetés vázlata röviden: "Akiket Isten Lelke vezérel,..." azoknak van identitásuk és felfedezhető néhány fontos jellemvonásuk.
identitás-Isten fiai, Krisztus örökös társai
jellemvonás- bátorság, bizalom Isten felé, bizonyságtétel
Mintegy 30-35 perces volt a prédikáció. Adja az Úr hogy legyen eredménye! Az összejövetel után a gyülekezet vezetőségével visszamaradtunk tanácskozni. Annyira komolyan tettük a dolgunkat, hogy délután 3 óráig tartott ez a megbeszélés és van egy olyan érzésem, hogy még nem értünk a végére. Az Úr adjon erőt és bölcsességet mindenütt a gyülekezet elöljáróinak, hogy az őrálló felelősségével (Ezékiel) álljanak a gyülekezet élén.Többen is hívtak ebédre, de ez alkalommal Barna bátyáméknak adatott meg a lehetőség, hogy irányomban a vendégszeretetet gyakorolják.
Délután 5 óra után indultam haza Sepsiszentgyörgy felé és mivel Kiss Zoltán testvér hívott, ott maradtam az esti alkalomra. Amit az Úr a szívemre helyezett a Fil.2:1-4 alapján, azt megosztottam a gyülekezettel. Nagyon jó volt hallgatni is és tapasztalni az imákban az Úr munkáját. Az Úr áldja meg a szentgyörgyi gyülekezetet! Kiss Zoltán testvérnél vacsoráztunk, majd elmentünk meglátogatni a kórházba egy bükkszádi barátkozót, akinek a jobboldala teljesen lebénult. Néhány bátorító szó után imádkoztunk érte, hogy az Úr gyógyítsa meg és a többi betegen is könyörüljön. Jó volt látni, ahogy az egész kórterem elcsendesedik és imára kulcsolják a kezeiket a betegek. Az Úr adjon mindegyiknek kegyelmet!
Este 10 órára értem haza, ahol már nagyon várt az én hűséges feleségem. A gyerekek már alusznak és mivel vége a vakációnak, én is keresem az ágyat. Adjon az Úr nyugodt éjszakát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt hozzá(m) szólhatsz...