Szerda-Csütörtök

Csütörtök

Mire reggel felébredtem, már csak Juditkával ketten voltunk a lakásban. Apósomék munkába, a feleségem pedig az egytemre ment. Ebből ki lehet találni hogy már kilencet mutatott az óra mire kinyitottam a szemem. Jó volt kipihenni magam, de sajnos ennek az lett a következménye hogy nem tudtam megkérdezni a feleségemtől a honlapjának az ftp jelszavát, ami nélkül nem lehet feltölteni az igehirdetéseket. Próbáltam telefonon is elérni de nem vette fel. Azonban hiába reménykedtem, mert amikor hazakerült délután kiderült hogy ő is elfelejtette. Valami reménysugár azonban maradt, mert le van neki valahova írva, csak most nem találta meg... így a feltöltésre még várni kell. CD-re azonban már bárkinek meg udom írni az egész hetet.
Napközben jártam a várost számítógép alkatrészek után és nem hiába, mert mindent megvehettem és jó árban azoknak akiknek gépet szereltem. Az új gépekre most az UHU linux 2.1-es változatát telepítettem, mert szabad szoftver és magyar...
Estére megérkeztek Hiri Jánosék is Debrecenbe, akik hazahoztak, de Vámospércsen meg kellett állni mert ott rendeltek tőle valamit és méretet kellett vegyen. Debrecen és Vámospércs között egy autó elütött egy biciklist aki azonnal meghalt. A rendőrök éppen akkor rögzítették a nyomokat amikor mi odaértünk. Hála az Úrnak mi minden gond és baj nélkül hazaérkezhettünk, de nagyon sajnáltam nem csak a halottat, hanem azt is aki elütötte... Hiába nem ő volt a hibás(kivilágítatlan volt a kerékpáros), de mégis nagyon megviselheti az embert ha valakinek a halálát okozza...
Az Úr ettől is őrizzen meg... de ne csak engem!


Szerda

Bányai János testvér keresett ma délelőtt és hívott evangelizációs alkalomra Fugyiba, de már nem vállalhattam. Azonban március 4.-ét megígértem neki Siterbe. Itthon Érszőllősön ebben a hónapban sem a szerdai sem a pénteki napokon nem leszek itthon, de még a vasárnapok klözül is csak az utolsónak a délelőttjét töltöm itthon. Remélem hogy amint vége lesz a télnek, több idő marad itthon a nyáj gondozására, mert most úgy vagyok vele mint ahogy az Úr Jézus mondta, hátrahagyom a 99-et és megyek az egy elveszettet keresni(evangelizálni).
Ma este Micskén voltam, ahová Gombos Miklós testvér vitt el. Miután hazajöttünk megérkeztek apósomék akik jöttek a feleségemért mert neki csütörtökön, pénteken órái vannak és én is megragadtam e lehetőséget. Eljöttem velük Debrecenbe. Számítástechnikai ügyben és kocsi ügyben is kellene valamit mozdítani holnap, hogy adjanak egy új forgalmit.

Elutazás előtt még beszélgettünk Gál Gábor barátommal telefonon és gratuláltam neki az első helyhez, amit az országos fotómagazin januári pályázatán szerzett. 4000 kép közül az övé lett a legjobb és én már akkor láttam amikor mások még fel sem fedezték...:) Az Úr áldja meg! Legyen ott a neve az életnek könyvében is!