Délután 5 órára elmentem arra a konzultációra, melyet korábban említettem. Az alpolgármester hívott meg erre a találkozóra, ahová a faluban köztiszteletnek örvendő személyeket, vállalkozókat és a megyei tanács elnökét(Kiss Sándor) várták. Egy kicsit késtek az urak (Szabó Ödön a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke is itt volt), de nem kellett rájuk soká várni és amint megjöttek rögtön rá is tértek a lényegre. Közelednek az önkormányzati választások és szeretnék tudatosítani a választópolgárokban azokat az eredményeket, amelyeket az RMDSZ ebben a ciklusban itt, helyi-megyei szinten elért. Szó mi szó, amióta Bihar megyének magyar vezetője van azóta ha nem is dőlt, de szépen folyt a pénz a magyar településekre is... Minden rendben is volt az eredmények ismertetésével és a buzdítással hogy össze kell fogni, de mivel a mi megyei elnökünk elég szabadszájú ember és tudatában is van fontosságának, egy-két olyan megjegyzést is elengedett ami a 3. parancsolatot("Az Úrnak a te Istenednek nevéthiába fel ne vedd!") és engem is sértett. Először én kértem szót a hallgatóságból és egyéb kérdéseim mellett, azt kértem tőle hogy a továbbiakban tartózkodjon a csúnya beszédtől, mert az ide nem illik. Becsületére legyen mondva hogy mentegetőzése mellett bocsánatot kért és a későbbiekben nagyon is vigyázott a szavaira. Úgy láttam hogy nem volt ez neki könnyű, de sikerült... legalábbis addig amíg ott voltam. Úgy gondolom hogy minden hívő ember felelőssége, szólni és figyelmeztetni a vétkezőt... nem csak a lelkipásztor kötelessége ez. Ha a keresztyének nem lennének némák(nem csak mosolyognának kínjukban, hanem tiltakoznának) amikor Istent szidalmazzák úgy gondolom kevesebb káromkodás hangozna el és akkor mennyivel szebb lenne ez a világ... Hat óra 10 perckor muszáj volt eljönnöm, mert a kéczi testvérekkel mentünk Szalárdra a roma gyülekezetbe evangelizációs alkalomra.
A vak Bartimeus története volt az igehirdetés alapja, de nem csak én szolgáltam hanem azok is akik velem voltak(Varga Kálmán, Varga Mihály, Kerekes Endre, Ferenczi Béla). Hála az Úrnak jó együttlétünk volt és meg van a reménység arra hogy estéről estére egyre jobb lesz...
Tizenegyre érkeztem haza amikorra már alusznak a gyerekek. Eggyel kevesebben vagyunk... Csak délután ment el Jémina Gyergyóba és már hiányzik...
Holnap a bihari missziókerület lelkipásztorai találkoznak Élesden, amire sajnos nem tudok eljutni és nem csak azért mert még nincs kész a kocsi... Pedig aki ismer az tudja hogy nem szoktam hiányozni ezekről az alkalmakról... Kívánom hogy az Úr áldja meg azt az együttlétet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...