2007. július 4., szerda

Szerda

Csak éjfél körül fogom a bejegyzést megtenni, mert akkor jövök haza...

Reggel 9-re Sepsiszentgyörgyön voltam Kiss Zoltán testvéréknél, hogy édesapámékat elvigyem Udvarhelyre. János Csaba a kovásznai lelkipásztor hozta őket oda és miután énekeltünk és imádkoztunk elindultunk először a Hargita Táborba, mert a főszakácsot (Szabó Jolánka) is én vittem fel.
Úgy vettem észre hogy van hatása a kezelésnek amit édesapámék vettek, és ő is ezt állította, de még fáj a lába.
A Táborban bepakoltuk a gyermekek cuccait és onnan tovább mentünk Udvarhely felé. A gyerekek ál Jutkával jöttek haza. Szentegyházán szerettem volna meglátogatni Kelemen Lajost(aki súlyos betegségben szenved), de Hatos testvér szerint nagyon gyenge állapotban van morfiummal kezelik. Imádkozunk érte, hogyaz Úr békéje maradjon meg benne.
Székelyudvarhelyen is jó beszélgetésünk és imádkozásunk volt. Egy hívő lány készül férjhez és csak most szombaton volt a lánykérés, tehát nagyon friss hír volt. Azonnal hálát is adtunk vele és sikerült elbeszélgetnünk is egy kicsit. Hát amit elmondott...., az egész történet a hit és az állhatatosság köré épült fel. Az Úr áldja meg őket!!! Ezek után jobban meg vagyok nyugodva, mert látom hogy nem csak engem vezet az Úr különleges módon...
Este elmentem meglátogatni egy gyülekezetből kiszakadt testvért Bibarcfalván, aki házépítésbe fogott. Egyedül volt kint a ház fundamentumánál(éppen locsolta) és miután váltottunk néhány szót, megkérdeztem tőle:

-Tibi, imádkoztatok e az alapkő letételnél, vagy az építkezés megkezdésénél?
-Hát én szoktam imádkozni...
-De itt az építkezésnél imádkoztatok-e...?
-Nem
-Akkor most tegyük meg, mert nem késő...

És imádkoztunk, hogy az Úr tegye kezük munkáját áldottá, rendelje ki azt amire szükség lesz, sikerüljön felépíteni a házat. Nagyon jól esett neki hogy ezt meg tudtuk tenni. Azért imádkozom hogy a lelki háza is tudjon újra felépülni...
Csak éjfélre kerültem haza(későre sötétedik).
A feleségemmel nem sikerült előre tudatni, hogy mi lesz a ma esti program, de elolvasta a blog első sorát és már meg is volt nyugodva. Lám mi mindenre hasznos ez az elektronikus napló. Még a feleség is információhoz jut ezen keresztül :)..., persze nem ez a természetes kommunikációs csatorna kettőnk között, de most ez is megtörtént...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt hozzá(m) szólhatsz...