2007. július 29., vasárnap

Vasárnap

Délelőtt Ürmösön szolgáltam, ahol úrvacsorai alkalmunk is volt. Az összejövetel után Erdő Zoltán testvérrel felkerestük Erdő Dénest, aki már hónapok óta nagyon beteg. Az egykor erős fizikumú eleven ember helyett, egy testben legyengült, de lélekben annál erősebb testvér fogadott. Beszélgettünk, ígét olvastunk, imádkoztunk, úrvacsoráztunk és énekeltünk. Végül testvérünk megkért arra hogy ne felejtsünk el imádkozni érte, mert meg van győződve arról, hogy nemsokára eltávozik erről a földről. Szüksége van a közeliek és távoliak imatámogatására, hogy Krisztushoz hű legyen mindhalálig. A felesége nem tagja a gyülekezetünknek, istenfélő, de még nincs újjászületve. Ezért is lenne fontos hogy testvérünk életének vége olyan legyen aminek nyomán a felesége követheti az ő hitét.
Ürmösről visszatérve Baróton meglátogattam az ugyancsak beteg Orbán Mária testvérnőt, aki a világból tért meg és akinek a családja még nem követi az ő hitét. Férjével együtt nagyon örültek a látogatásnak, noha megzavartam a délutáni sziesztájukat. Nagyon jó beszélgetésünk volt és tudtam imádkozni a férjéért is, akinek könnyek gyültek a szemébe, annyira meghatódott, majd elénekeltük a "Hűséged végtelen..." éneket. Az esti alkalomra már testvérnőnk is annyira erősödött hogy részt vehetett az alkalmon. Holland vendégeink is voltak vagy 15-en, akik énekeltek és bizonyságot tettek.
Ezután a 1Móz 3:8-19 alapján hirdettem az ígét. Melynek egyik fontos része az volt, hogy az átok ugyan a bűn miatt jött erre a világra, de főleg azért, mert az emberben nem volt bűnbánat. Igaz hogy Isten megmondta: amely napon eszel arról a fáról meghalsz, de nem jött szó nélkül büntetni. Először próbálta az embert rávezetni arra, hogy milyen szörnyű dolgot cselekedett, de az ember csak elhárítani akarta a felelősséget. Nem mondta azt, hogy vétkeztem, légy irgalmas hozzám! Gondoljunk csak bele... Isten a ninivebelieknek is megígérte a bűnhődést, de mivel bűnbánatra jutottak, Isten is megbánta amit ellenük tervezett. Ádám és Éva nem alázták meg magukat Isten előtt, csak magyarázkodtak és folyton másra fogták a saját bűnüket. Ezért jött a kárhoztatás, az átok. Ma is, nem azért van sok ember átok alatt, mert vétkezett és nem azért fognak sokan a pokolra kerülni, hanem azért mert nem ismerik el bűnösségüket, nem alázkodnak meg és nem kérnek kegyelmet. Ne légy büszke, ne igazold magad, ne magyarázkodj, ne kárhoztass másokat mikor rólad van szó, hanem mondd azt: Isten légy irgalmas nékem bűnösnek! Csak ezután fogod hallani azt hogy: "Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél! (Jn 8:11) Élj a felkínált kegyelemmel és ne maradj az átok alatt, hanem légy áldott!!!

Hajnalban 3 órakor, ha az Úr is megsegít útrakelek Mirjámmal együtt és elmegyünk Debrecenbe, ahol ő ott marad és én Steiner testvérrel visszajövök a Nyugati Érchegységbe(a Dragan völgybe), ahol a bethlehemi (nagyvárad) fiatalokkal fogok (sátor)táborozni szombatig.
Aki teheti imádkozzon értem, mert nagy szükségem lesz rá... Én valószínüleg szombatig vagy vasárnapig szünetelni fogok, de a blog folytatódik mindennap, csak nem én fogom írni hanem a feleségem :)..., feltéve ha sikerül rábeszélni. Különben én is kiváncsi vagyok arra hogy ő miként ír... mert egy dolog beszélni és más írni...
Tehát ami velem történik az eljut mobilon a feleségemhez, ő pedig beírogatja ide. Persze magáról, a gyerekekről és az itthon történtekről is fog írni... Imádkozzatok érte hogy tehesse...

meglepetés

Nem számítottam rá, hogy Efraim olyasmire kér ami nekem nem megy jól.
De nem is csodálkozom túlságosan, mert megszoktam a váratlan eseményeket a Vele töltött, hosszú évek során.:)
Igyekszem telejsíteni a feladatot hűségesen.
Az Úr áldjon mindekit! Hamarosan "találkozunk"":)
Márti

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt hozzá(m) szólhatsz...