Ki gondolta volna, hogy az ember még álmában is kárt tud tenni magában...? Reggel óta tudom(sajnos), hogy van ilyen. Keserves volt az ébredés... Egy olyan ágyunk van(még Budai Lajos sógoromtól örököltük 1998-ban) amiben a matrac mélyebben van mint a keret. Eddig nem is volt gond, de ma reggel mikor álmomban megfordultam felemeltem a fejemet és nem a párnára ejtettem, hanem az ágy szélébe vertem. Ilyen ébredésem soha nem volt... A szemöldökönél éppen nem hasadt fel a bőr, de kipúposodott. Napközben nem győztem tapogatni, borogatni hogy estére már ne legyen feltünő. Mikor családlátogatni mentem Hiri Zoliékhoz(vasárnap lesz a 3. gyereküknek a bemutatása) igyekeztem úgy fordulni, kezemet a homlokom közelébe tartani, hogyne legyen szembetűnő. Nem is vették észre, pedig még Kulcsár Ibolyával(a ROMCOM-tól volt üzleti látogatáson Hiriéknél)is találkoztam... Nem akartam feltünést kelteni, mert még valaki azt gondolná hogy a feleségem csapott meg :) Most már nincs gond mert lelohadt...
Ma este MIcskén voltunk Jéminával és az 1Pét.1:13-20 volt az igeszolgálat alapja. Kilencre értünk haza, ami az utóbbi időkhöz képest korainak mondható...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...