Szerda

Ma megint megtörtént a csoda. Csak a feleségem szerint az, mert szerintem természetes :)
Elment az autóval a városba és egy óra múlva telefonált haza hogy nem indul a kocsi. Hát persze , ha lemerül az akku hogyan is indulna. Ez általában vele szokott megtörténni de ő ezt mindig kivételes esetként fogja fel. Egyáltalán nem lepődtem meg. Csendes derűvel hallgattam a kiseőladását arról hogyan is történt. Ezért is szeretem. Nem hinném hogy lenne még egy ilyen mindent megmagyarázó hölgy ezen a földön :) Ha a lányaim is mind ilyenek lesznek (amire megvan minden esély) akkor.......... nem is folytatom.
Végül Gál Gabi barátom jött hogy áramot adjon. Be is indítottuk és hazajöttem vele. Egy órát hagytam hogy menjen míg feltöltődik az akku.
Közben nagy örömömre az iwiw-en bejelölt két nagyon régi ismerős. Válaszoltam is a jelentkezésükre. Több mint tíz éve hogy nem találkoztam velük. Remélem hogy az idén összejön.
Egyre másra kapom a leveleket a konfi után és nem győzök rájuk válaszolni. Tehát akik nem kaptak még választ, azok még egy kicsit várjanak és legyenek türelemmel. Köszönöm!
Nagyon megható egyesek hozzáállása a 10 napos próbatételhez. Ki ettől ki attól tartja magát távol elég nagy harcok közepette, de vállalják és 10 nap után vallást tesznek a változásról. Olyan örömöt jelentett ezeknek a leveleknek az olvasása, mert nem is reméltem hogy ennyien ilyen komolyan fogják venni a vállalt próbatételt. El is szégyelltem magam. Hatalmas az ÚR!
Este elindultam bibliaórára Ürmösre. Betetttem a kocsiba a Puch robogót, mert arra az elhatározásra jutottam, hogy Erdő Zoltán testvérnek ajándékozom. Ismerve az ő elkötelezettségét és hűségét Krisztus és a lelki munka iránt, jónak láttam hogy ezután ne kerékpárral hanem a robogóval menjen a gyülekezeteket látogatni. Nem volt nehéz megválni a a kis jószágtól, mert tudom hogy sokkal hatékonyabban szolgálja nála az Úr ügyét mint nálam akinek négykereküje is van. Igaz hogy tegnap hazafele Csíkszeredában a jobb első lengés csillapító leszakadt és majdnem csak lépésben(40-50 km/h) haladtam tovább, de hát mégis csak jobb mint esőben porban nyomni a pedált. Ebből pedig Erdő Zoltán testvérnek eddig bőven kijutott és mégsem adta fel.
A bibliaóra keretén belül elmondtam azt hogyan vezetett az Úr, de már fel voltak rá készülve a testvérek. Nagyon higgadtan és sok szeretettel fogadták a bizonyságtételt. Az Úr áldja meg őket gazdagon!
Nem tudom hogy kinek volt nagyobb az öröme amikor levettük a robogót Erdő Zoltán testvérrel, de talán mintha nekem nagyobb lett volna, mert láthattam hogy örül neki.
Gondolom mennyei Atyánk is nagyon örül amikor megajándékoz minket és mi örvendezünk annak amit kapunk................Áldassék a neve!
Miután hazajöttem átmentem Gabiékhoz és fotókról, régi emlékekről + a Hargita Táborról beszélgettünk. Örülök hogy barátjának fogadott el. Sokat kaptam tőle én kevesebbet adtam, de remélem a jó Isten kipótolja. Imádkozom érte!
És értetek is imádkozom (akiknek megígértem) mielőtt lefeküdnék......

Több dicsősséget Krisztusnak!