Szerda

Szépen halad a munka, már majdnem kész van a torony itt az udvaron. Egy daru fogja majd feltenni a tempom tetejére. Román Mihály meglátogatott és igaz hogy csak néhány percet akart maradni, de végül többre váltott. Elmondta hogy a vargyasi imaház kerítését(!) valaki ellopta és a gyülekezeti elöljáró testvér szeretné ha ezt a hírt még a "Szeretet" lapba is leközölnék. Hát mi Mihályal úgy gondoljuk, hogy van sokkal értékesebb és jobb hír a "Szeretet" számára mint ez, de azért erre a blogra még befért. Tehát aki együttérez a vargyasi testvérekkel imádkozzon értük. Azért az ördög elég nagy lúzer...nagy bajban lehet ha már az imaház kerítését is ellopatja.
Végül Mihály az ő szokásos tragikumával előadta hogy majdnem "szívinfarktust" kapott amikor viszont látta nevét és mondatait itt a blogon(május.12). Ahogy még most is szörnyülködött az már nagyon komikus volt. Annyira nevettem, hogy már majdnem fájt. Azért nem haragudott és utána sokkal komolyabb dolgokról is elbeszélgettünk és majd együtt imádkoztunk. Jó barátok is vagyunk mi nemcsak testvérek. (Tudom hogy olvasod
Mihály és nem tiltakozol.)
Adél(ő a pénztáros az ifjusági csoportban)is jött délután négyre hogy megbeszéljük a nyári ifjúsági sátortábortábor(Tekse) előkészületeit. Aug. 20-25 között kerül rá sor és kb. 40-50 főre számítunk, 50 RON lesz a részvételi díj. A téma "Élvezd az életet!" Préd. 12:1-3 lesz. Többen is lesznek nem hívő háttérből, remélem hogy még tud használni közöttük az Úr és lesznek megtérők. Hogy ez így legyen sokat kell még imádkozni... Ha valaki még rajtunk kivül a szívére veszi ezt a terhet, annak örülni fogok én is.
Jéminával hat órára Ürmösre mentünk bibliaórára. Ő mostanában a leghűségesebb utitársam és segítségem. Már nagyon jól kezeli a sebességváltót... Ágostonfalva és Ürmös között(földút) én csak nyomom a kuplungot és mondom hogy egyes, kettes, hármas, négyes(az ötöst az útviszonyok nem engedik), majd vissza és nincs probléma... megy neki, nagyon életrevaló teremtés(Viola néni2).
A bibliaórán befejeztük Jób könyvének a tanulmányozását és a végén majdnem mindenki azért imádkozott, hogy Isten akarata valósuljon meg az életünk minden területén.
Erdő Zoltán testvér egy jó hírrel lepett meg: Emi, a lánya(üdv. nektek ott Amerikában!) felhívta és elújságolta hogy találkozott Furus Johannával(innen Barótról származik, sajnos a szülei kimaradtak a gyülekezetből) egy ifjúsági találkozón, amit ott szerveztek. Örültem hogy felvette a kapcsolatot ott kint is a testvérekkel, mert amíg itthon volt, Lónára járt gyülekezetbe. Az Úr áldja és őrizze meg, hogy ne vesszen el!

Ma este többedmagammal kaptam egy emailt "Kedves Tesók!" megszólítással, ami egy komoly témájú ("Szolgálatra élesítve") konferenciára hív. Én nem tudom hogy más hogy van ezzel de én már berzenkedek ezektől a kifejezésektől mint: tesó, imi, dicsi...stb. Lehet hogy azért mert már 38 éves vagyok. A fiataloknak egyes esetekben még jól is áll, de amikor komoly érett férfiak(nem tudom hány éves lehet a feladó, de ha ő a főszervező akkor nem lehet tizenéves) vagy asszonyok öltöznek és viselkednek tinik módjára, az valahogy nem fér a "búrámba"(lám én is tudok ilyesmiket írni:), de nem hivatalos levélben). Azonban a csatolt fájlban már sokkal komolyabb a hangvétel, de ezt már nem az"erdélyikonfi" főszervezője jegyzi, hanem Perjési István. Nekem elég lett volna ha az ő meghívóját kapom meg, ahhoz hogy eldöntsem ott leszek e azon a konferencián vagy nem. Így már gondolkoznom sem kell rajta. Amennyire tolakodóan bizalmaskodó a levélben a megszólítás és a hangvétel, annyira hűvös távolságtartó a befejezés: "Testvéri tisztelettel, X.Y" A megszólításból kiindulva "csá tesók", "sziasztok" vagy "testvéri szeretettel" elköszönés következett volna, de nem... csak tisztelet.
A két levél (a főszervezőé és a csatolt Perjési Istváné) között véleményem szerint nem csak stílusbeli különbség van. Aki távolabbról jön az még tud szeretni, aki közelebb van az már(?) nem szeret csak(?) tisztel. Na ebből az eszmefuttatásból elég, mert ha tovább mennék lehet ott kötnék ki ahol nem akarok.

Ma este még megpróbálok néhány régi felvételt digitalizálni...Remélem kellemes lesz...:)